V�mp�rok az irodalomban
V�mp�rt�rt�netek �vezredek �ta �rnak. M�r az �kori g�r�g �s r�mai szerz�k is �rt�k olyan halottakr�l, amelyek visszat�rtek a s�rb�l, hogy v�rt igyanak. A "v�mp�r" t�m�ja olyan n�pszer� volt a XVIII. Sz�zadi N�metorsz�gban, hogy t�bb k�lt� ballad�t �rt a k�s�rteties v�mp�rokr�l. Ezek k�s�bb olyan �r�kat, mint Edgar Allan Poe �s Bram Stoker, arra inspir�ltak, hogy horrort�rt�neteket �rjanak, melyek m�g ma is sikeresek. Napjainkban pedig v�mp�rt�rt�neteket �rnak a mozik �s sz�nh�zak sz�m�ra. Lord Ruthven, az egyik els� sz�npadi v�mp�r az 1820-as �vekb�l "A v�mpyr" c�m� t�rt�net egyik szerepl�je volt. Ezt a mes�t az angol k�lt�, Lord Byron kezdte el, azonban bar�tja, Doktor Polidori fejezte be, aki a v�mp�r alakj�t Byronr�l mint�zta.


Drakula gr�f
Ez a klasszikus v�mp�rt�rt�net m�r akkor siker volt, amikor el�sz�r megjelent 1897-ben, �s az�ta sem ker�lt le a nyomd�k "m�sor�r�l". A Drakula szerz�je, Bram Stoker, a t�rt�net �tlet�t egy borzalmas r�m�lm�b�l mer�tette. A British M�zeumban elkezdte kutatni a k�z�pkori Eur�pa v�mp�rlegend�it �s �gy d�nt�tt, hogy Erd�lyt haszn�lja d�szletk�nt. A reg�nyben a gonosz Drakula gr�f egy s�t�t, omladoz� erd�lyi kast�lyban �l egy csoport v�i v�mp�rral. Azonban v�s�rolt egy �si ap�ts�got Angli�ban �s azt tervezi, hogy oda k�lt�zik, hogy elterjessze a v�mp�rizmust az eg�sz orsz�gban. Egy ifj� angol �gyv�d, Jonathan Harker, megl�togatja Drakul�t, hogy int�zze a k�lt�z�st. Harker hamarosan r�j�n, hogy Drakula egy v�mp�r, � pedig fogoly. A Gr�f elindul Angli�ba. Drakula meg�li a haj� szem�lyzet�t, hogy megigya a v�r�ket; Angli�ban pedig megt�madja Lucy Westenra-t. A l�ny meghal �s v�mp�rr� v�ltozik, r�m�letben tartja Londont. M�gnem egy holland v�mp�rszak�rt�, Doktor Van Helsing kar�t d�f a sz�v�be. Harker megmenek�l �s seg�t Van Helsing-nek, hogy megtal�lja Drakul�t, aki megt�madta Harker feles�g�t. Vissza�ld�zik a Gr�fot Erd�lybe �s k�st d�fnek m�lyen a v�mp�r sz�v�be.


Varney, a v�mp�r
Amikor 1847-ben el�sz�r kiadt�k, ez a k�nyv olyan n�pszer� lett, hogy hamarosan �jra kinyomtatt�k 220 epiz�dban. Szerz�je, Thomas Prest, m�g sz�mos ponyvareg�nyt �rt. A Varney, a v�mp�r (alc�me: A v�r �nnepe) Angli�ban j�tsz�dik az 1730-as �vekben. A Bannesworth csal�d t�rt�net�t mes�li el, akiket agy Sir Frncis Varney nev� v�mp�r megfert�z�tt. Varney alapvet�en j� ember-csak a balszerencse tette gonossz�. Megissza Flora Bannesworth v�r�t �s elrabolja a l�ny szerelm�t. Sz�mos kaland ut�n Varney meg�li mag�t �gy, hogy a Vez�v vulk�n kr�ter�be ugrik.


Bemutatkozik a farkasember
A farkasemberek olyan gonosz �s vad emberek voltak, akik farkass� tudtak v�ltozni. Emberi h�son �s v�ren �ltek, �jszak�nk�nt pedig mag�nyos utaz�kra vad�sztak, hogy megt�madj�k �s megegy�k �ket. N�melyikr�l azt �ll�tott�k, hogy f�lig ember f�lig farkas l�nyekk� v�ltoztak, m�g m�sok eg�szen farkass� v�ltak. �gy hitt�k, hogy a farkasember ki tudta ford�tani a b�r�t, hogy elrejtse a bund�j�t, amikor emberi form�t vett fel. Sokakat, akiket azzal v�doltak, hogy farkasemberek, felhas�tott�k, hogy r�leljenek erre a farkasbund�ra. Azonban lehets�ges volt a farkasembert emberi alakj�ban is felismerni. A farkasembert nagyon sz�r�snek hitt�k, d�s �s egyenes szem�ld�kkel, ami k�z�pen �sszen�tt �s hegyes f�lekkel. Gyakran mindk�t k�z k�z�ps� ujja ugyanolyan hossz� volt, mint a mutat�ujj, �s a tenyer�k is sz�r�s volt. A hagyom�ny szerint a farkasember ism�t emberi alakot vesz fel, ha megs�r�l �s a h�trahagyott v�rnyomok seg�ts�g�vel lehet �ld�zni. A farkasember elpuszt�t�s�nak leghat�konyabb m�dja az, ha egy megolvasztott ez�stkeresztb�l k�sz�tett goly�val vagy k�ssel �lj�k meg. A holttestet temet�s helyett el kell �getni, mivel a hiedelem szerint a farkasember v�mp�rk�nt kiemelkedik a s�rb�l. Legend�k sz�lnak olyan emberekr�l, akik �tok hat�s�ra vagy sz�rny� baleset ut�n v�ltak farkasemberr�. Arra �t�ltettek, hogy farkasemberr� v�ljanak minden �jjel vagy minden teliholdkor, �s �gy �dv�z�lt�k a hal�lt, mint menek�l�st ebb�l a sorsb�l. Az emberek szerte a vil�gon hittek a farkasemberekben �s m�r az �si id�kben felfedeztek egy ritka elmebetegs�get, a lycantr�phi�t. Ennek hat�s�ra a beteg azt hiszi mag�r�l, hogy farkass� tud v�ltozni, j� lehet ez nincs �gy. �ltal�ban farkask�nt viselkednek, embereket �lnek meg �s megeszik az �ldozat h�s�t.


V�ljunk farkasemberr�
N�h�ny emberr�l azt hitt�k, hogy akaratuk ellen�re farkasemberr� v�ltoznak teliholdkor. Rossz emberek azonban sz�nd�kosan v�rengz� farkasemberr� akartak v�lni �s var�zslatot haszn�ltak ahhoz, hogy ez siker�lj�n nekik. Egy orosz legenda szerint az �tv�ltoz�shoz arra volt sz�ks�g, hogy �tugorjunk egy kid�lt f�t az erd�ben, majd beled�fj�nk egy kis r�zk�st, �s var�zsig�t �nekelj�nk, hogy farkass� v�ljunk. A farkass� v�l�s biztos m�dja volt, ha a farkas l�bnyom�ban �sszegy�lt vizet itt�k meg, vagy olyan �llatok agyvelej�t ett�k meg, amiket farkas �lt meg. Eur�pa sz�mos r�sz�n, legend�k sz�lnak arr�l, hogy pontosan milyenek is azok a var�zslatok, amelyek k�pesek arra, hogy valakit farkass� v�ltoztassanak. Egy tipikus m�gikus farkasember szertart�s a k�vetkez� p�lda. A leend� farkasember az �tv�ltoztat� balzsamot teliholdkor, �jf�lkor k�sz�tette. Egy vas�stbe farkasf�vet, �piumot, gy�sz�vir�got, denev�rv�rt �s egy meg�lt gyermek zs�rj�t tette, majd megf�zte. Amikor ez a kever�k elk�sz�lt a farkasember levetette a ruh�it �s bed�rzs�lte a test�t ezzel. Felvette farkasb�rb�l k�sz�lt ruh�j�t, mik�zben var�zsig�ket �nekelt �s k�rte a farkas lelk�t, hogy v�ltoztassa �t is farkass�. Miut�n v�ghez vitte a szertart�st, azt v�rta, hogy term�szetfeletti, farkasszer� l�nny� v�ltozik, ami �hezik az emberi h�sra �s v�rre. Ha siker�lt neki ez a gonosz �tv�ltoz�s, minden �jjel farkasemberr� v�ltozott, reggel pedig vissza emberr�. A var�zslatot a hal�l vagy az t�rte meg, ha a farkasembert h�romszor homlokon sz�rt�k.


Eur�pai farkasemberek
A farkasemberekr�l sz�l� t�rt�netek legink�bb az olyan orsz�gokban keletkeztek, ahol az igazi farkasok vesz�lyt jelentettek az ember sz�m�ra. Angli�ban a k�z�pkor �ta kev�s farkas �l, �s az utols� vadon �l� p�ld�nyt valamikor a XVIII. sz�zadban �lt�k meg. A lycantrophi�nak, ennek a l�tez�, azonban ritka �s k�l�n�s betegs�gnek a felfedez�se, n�velte a farkasember legend�j�r�l val� retteg�st. Aki ebben a betegs�gben szenvedett, farkasembernek hitte mag�t. Az elmebajnak ez a fajt�ja arra vezette az embereket, hogy �gy viselkedjenek, mint ha igazi farkasok lenn�nek. K�l�n�sen Franciaorsz�gban volt sok per, amelyben emberek lycantrophi�val v�doltak. A f�lelmetes norv�g harcosok is hozz�j�rultak az eur�pai farkasember-legend�khoz. Vad�llatok b�r�t viselt�k, a hajukat �s a szak�llukat pedig hossz�ra megn�vesztett�l, hogy min�l ijeszt�bb legyen a megjelen�s�k. Azok a mag�nyos falubeliek, akiket ezek a gyilkos h�d�t�k megt�madtak, joggal hihett�k �ket f�lig �llatnak. Azt tartott�k, hogy a berserkerek k�pesek voltak v�rengz� medv�v� vagy farkass� �tv�ltozni. Egy norv�g saga azt mondja el, hogyan ig�zett meg egy var�zsl� k�t farkasb�rt. �gy b�rki, aki viselte �ket , t�z napra farkass� v�ltozott. Ezeket a b�r�ket k�t harcos Sigmund �s Sinjoth fedezte fel egy erdei lakban. Ellopt�k a b�r�ket az ott alv� emberekt�l. Miut�n elvett�k a b�r�ket, nem tudt�k levenni. Ord�tottak �s megt�madt�k az alv� embereket, s�t m�g egym�st is megharapt�k. T�z nap m�lva mikor visszav�ltoztak el�gett�k a b�r�ket. Egy Francia k�z�pkori t�rt�net egy vad�szr�l sz�l, aki egy farkassal v�vott, ami megt�madta �t. Lenyisszantotta a vad�llat egyik mells� l�b�t, azonban az m�gis elmenek�lt, a vad�sz pedig a l�b�t betette a t�sk�j�ba. Amikor haza�rt, megd�bbenve l�tta, hogy az n�i k�zz� v�ltozik �t. Felismerte az egyik ujj�n azt a gy�r�t, amit a feles�g�nek adott. Felrohant az emeletre �s az asszonyt az �gyban fekve tal�lta. Sz�mos kardv�g�st�l v�rzett, lev�gott keze hely�n pedig csonk �ktelenkedett. Egy �r t�rt�net szerint egy pap, aki elt�vedt az erd�ben, megpillantott egy t�z mellett �l� farkast. Az emberi hangon besz�lt �s k�rte a papot, hogy adja fel az utols� kenetet a feles�g�re, aki haldoklott. A farkas elmagyar�zta, hogy a csal�dj�t meg�tkozt�k, �s a csal�db�l egy f�rfinak �s egy n�nek h�t �ven �t farkask�nt kellett �lnie. Ha ezut�n m�g �letben vannak, akkor visszav�ltoznak emberr�. A pap nem hitte el a t�rt�netet eg�szen addig, am�g a n�st�ny farkas felhas�totta a farkasb�r�t, hogy felfedje n�i alakj�t.